Belgium 24%-os, Hollandia 21%-os forráscsökkenése után Magyarország a harmadik legnagyobb, 18%-os forráscsökkenésre számíthat az EU helyreállítási alapjából amiatt, mert a korábban vártnál jóval kedvezőbb lett a 2020-2021-es együttes gazdasági teljesítménye – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója a Népszavának.
A sok tagországnál gyorsabb magyar gazdasági kilábalás abban az értelemben visszaütött, hogy a helyreállítási programunk keretösszegéből 440 milliárd forintnyi forrást el fogunk veszíteni és további tízmilliárdokat bukunk el a REACT-EU forrásokból is – derült ki a Pénzügyminisztérium szerdán közzétett középtávú költségvetési kitekintő anyagából. Az ok egyszerű: ezeknek a pénzeknek a felosztása a gazdasági és munkaerőpiaci teljesítményen, így tehát a válság alatt elszenvedett visszaesésen, majd kilábaláson múlik és ezeken a területeken jól teljesített az ország.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
Néhány nappal a lakossági napelemes pályázat december 6-i megnyitása előtt megint belenyúltak a kiírók a pályázat szabályrendszerébe, ami számos helyen csak kisebb fogalmazási módosításokat, pontosításokat tartalmaz, néhány helyen viszont egészen fontos változtatásokat is. Ilyen például az, hogy a jövedelemkorlát számításánál az összes típusú nyugdíjellátást kötelező figyelembe venni, a hétvégi házaknál/nyaralóknál pedig hatósági igazolást kell beszerezni az ingatlan állandó lakhatási célú használatáról. Nagy változás, hogy már nem a tavalyi egész éves, hanem a pályázat beadása előtti utolsó villanyszámla számít a beruházás méretezésénél és végülis 5 kW-osnál nagyobb kapacitású inverter is beépíthető indokolt esetben. A nyílászárók felületével kapcsolatos szabályt is pontosították, és a csatolandó dokumentumok tartalmát, körét is. Érdemes tehát a pályázatra készülőknek még egyszer alaposan átnéznie a teljes kiírást, bár aki már előszerződést kötött a kivitelezőjével, azt a közlemény szerint nem érheti hátrány az újabb módosítások miatt. Közben egy másik, rendkívüli közleményben arra bíztatják a kiírók a pályázókat, hogy ha valaki visszaélést tapasztalt a kivitelezők felől, azt nyugodtan jelentsék be a területileg illetékes Kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztályán és ők majd kivizsgálják.
Ahhoz, hogy az Európai Bizottság elfogadja a 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, az szükséges, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság által már 2019-ben és 2020-ban az országspeficikus ajánlásokba beleírt feltételeket, így például érdemi reformokat hajtson az uniós pénzek védelmére és a jogállamiság terén – jelentette ki az EU-Monitornak nyilatkozva Paolo Gentiloni.
Bár a hétfő reggelre ígért sajtótájékoztató elmaradt, de a lakossági uniós napelemes pályázat lebonyolítására létrehozott kormányzati oldalon felbukkant hétfőn délután a végleges szabályrendszert rögzítő átdolgozott kiírás, ami az eddigi 71 oldalról 68 oldalasra csökkent. Ebből kiderült, hogy továbbra is két célra lehet 2,9 millió forinttól 11,3 millió forintig terjedően 100%-os támogatást nyerni (tehát picit változtak az összeghatárok). Az egy főre számított jövedelmi korlát összege (4,85 millió forint) nem változott, de közben egy új pontrendszer is bejött a képbe, amely már az adott ingatlan elhelyezkedését és az oda bejelentett gyermekek számát is figyelembe veszi.
Hétfőn mutatja be az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 3-11,5 milliós vissza nem térítendő támogatást kínáló lakossági napelemes és elektrifikációs uniós pályázat szabályrendszerét – jelezte egy más témában tartott péntek délutáni sajtóeseményen Steiner Attila, a tárca illetékes államtitkára. Az eseményről a Portfolio élőben tudósít majd. Egyelőre még nincsenek meg a legvégső keretei a pályázatnak, most is dolgozik rajta a tárca.
A Portfolio minapi összefoglalójával összhangban most arról ír brüsszeli forrásai alapján az EU-Monitor és a Népszava, hogy bár a szeptember 30-i határidőig nem sikerült megállapodni a magyar helyreállítási tervről a kormánynak az Európai Bizottsággal, de ez heteken belül összejöhet. Ha ez így lesz, akkor még év végéig befolyhat a magyar államkasszába a 2511 milliárdos terv 13%-os előlege, azaz 326 milliárd forint.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Közzétették a lakosságnak szóló hatalmas uniós napelemes pályázat tervezetét, amelyet két hétig bárki véleményezhet, ősztől pedig meg is nyílik. A tervezetből kiderül, hogy háromféle konkrét beruházási célra összesen 3-11,5 millió forint közötti, 100%-ban vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el az országos átlagjövedelemnél kevesebbet kereső háztartások és önerő nem szükséges a pályázat megvalósításához. Megyénként lehet majd pályázni 4 szakaszban, leghamarabb várhatóan november 15-től. Mindezt a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében tervezi megvalósítani a kormány, hogy akár 35 ezer háztartás energiahatékony ingatlanban tudjon élni és így növekedjen az ő körükben az ellenálló képesség a jövedelmi, energiaárakbeli és éghajlati változásokkal szemben. Frissítés! A társadalmi egyeztetésre kitett pályázati verzióhoz két nap alatt rengeteg érdekes, hasznos, megfontolt javaslat érkezett, így van esélye, hogy a végső szabályrendszer majd ezek tükrében módosulni fog. További részletek ebben a frisebb cikkünkben érhetők el.